Mindenekelőtt hajoljunk meg a szigetes Gerendai Károly előtt. Ebben az országban önmagában az, hogy valaki elszánja magát egy konkrét cél érdekében – esetünkben a Costes Étterem, mint az első magyar áhított Michelin csillag ügyében – és azt a célt tántoríthatatlanul, árkon-bokron keresztül, pénzt, energiát nem kímélve el is éri, minden tiszteletet megérdemel.

Megdöbbentő, felháborító, szívszorongató, ami történt. Nem csupán személyes tragédia, de a kézilabda, a magyar sport, Veszprém, és Magyarország szégyene.
Marian Cozma halálára, és társainak tragikus esetére nehéz szavakat találni.
Túl a gyász keserűségén, melynek árnyéka félő hogy évekre itt marad, a tragédia lavinaszerű hatásai ma szinte felmérhetetlenek.