Egyre nagyobb azon vállalkozásoknak a száma, akiknek a számla kiállítását követően ÁFA-befizetési kötelezettségük keletkezett, azonban a vevő, megrendelő a számla összegét nem fizette ki, nem utalta át.
Jó példa erre a Megyeri híd alvállalkozói köre, de világhírű építészünk Makovecz Imre esete is, akiknek a munkájuk ellenértékét nem fizették ki, az ÁFÁ-t az APEH ennek ellenére behajtotta, az építőipari vállalkozások, tervezőiroda bezárnak! „El lehet menni!” El is mennek, nálunk meg marad a munkanélküliség!
Az adóbehajtás ilyen módja jobb esetben megnehezíti a vállalkozások működését, hiszen az Adóhivatal olyan árbevételt adóztat meg, ami nem realizálódott pénzügyileg , sőt a vállalkozásnak komoly kára keletkezett. Más esetben azonban –nagyságrendtől függően- a csőd, a megszűnés a következménye a fizetések elmaradásának. Erre a joghézagra aztán az ügyeskedők és az állam egyaránt rátelepedett.
Az ügyeskedő bűnözők eleve arra kalkulálnak, hogy a megvásárolt, megrendelt árut, szolgáltatást nem fizetik ki. Mások amiatt kerülnek ilyen helyzetbe, mert nekik sem fizették ki a leszállított áru, vagy szolgáltatás ellenértékét. Ezeket eseteket más-más megítélés szerint kell kezelni! De itt az ideje foglalkozni vele!
Az állam is késve fizet
Az állam költségvetési szervei, vállalatai sem jeleskednek a határidőre történő fizetéssel! A központi beruházásoktól az önkormányzati megrendeléseken át a pályázati pénzek átutalásáig mindenütt fellelhető az állam késedelme. A körbetartozások egyik fő okozója ezért éppen maga az állam! A kifizetések jelentős késedelme a vállalkozások megszűnésével járhat, illetve az államnak munkát végző vállalkozások a körbetartozói körbe kerülnek. Továbbá nemcsak az ÁFÁ-ról, hanem a számla teljes összegéről van szó!
....és a multik is késve fizetnek
Ugyanebbe a körbe tartoznak a multik is, akik rendre túllépik a fizetési határidőt és a megrendelt, de a raktáron megmaradt árut pedig egyszerűen visszaszállítják a gyártónak. És nincs apelláta, mert akkor nincs további rendelés sem! És nemcsak az originál csomagolásúakról van szó, mely „ügyletekről” a gyártók tudnának mesélni, hanem minden, vásárlók által tönkretett szemetről! És ez az gyakorlat még általában ...a fizetési határidőn belül történik, ami gyakorta 90 nap, de a késedelem miatt akár 120 napra is megnyúlhat! A gyártó egy fillért sem látott még a leszállított termék után, miközben az ÁFÁT már rég befizette a költségvetésbe. Újabban a multiknál is fellelhető, főként az építőiparban, hogy a beruházások tervezésénél, már előre bekalkulálják a ki nem fizetendő ügyleteket
Mi lehet a megoldás?
Az ÁFA behajtásának egyik módja az lenne, ha az APEH csak a pénzügyileg rendezett tételek után követelné meg az ÁFA befizetését. Bár meggondolandó, hogy a körbetartozások minimálisra csökkentésének az érdekében, „kis változtatással” maradjon a jelenlegi ÁFA befizetési mód, és a számla fizetési határidejének lejártát követően a vállalkozások nem évekre elhúzódó perekre lennének kárhoztatva, hanem írásbeli felszólítást követően, és azt mellékelve az APEH-nek ÁFA-visszaigénylést nyújthatnának be, mint meghiúsult követelés.
Ezt követően az APEH egy hónapon belüli visszautalná az ÁFA összegét, és „megszállná” a nem-fizető vállalkozást, illetve végig ellenőrizné az elmaradások folyamatát ! Ha a késedelembe került fél költségvetési intézmény, az APEH az ÁFA összegét haladéktalanul utalja vissza az ÁFA-kötelezettnek, hiszen az ÁFA összege valamelyik intézményénél, vállalatánál van! A fizetési határidőn túl nem fizetőket pedig kötelezze az ÁFA Adóhivatalnak történő átutalására, melynek visszaigénylését a késedelembe eső a számla kiegyenlítése után igényelhetné vissza ugyancsak az az APEH-től!
Különösen a költségvetésből gazdálkodó szervek, állami vállalatok késedelme, vagy fizetéseinek elmaradása a szembetűnő. Az állam az elvégzett munka ellenértékét (ÁFÁ-stól) nem fizeti meg, de ugyanattól a szállítótól, kivitelezőtől az ÁFA összegét ismételten behajtja. Tehát a szolgáltató, szállító kétszer fizeti meg az ÁFÁ-t, miközben a számla ellenértékét is tartalmazó ÁFA-összege nem nyert kiegyenlítést.
Az a véleményem, hogy az ügyeskedő, bűnöző vállalkozások száma egy éven belül a töredékére csökkenne. Sok esetben a megrendelő hibás teljesítésre hivatkozva tagadja meg a számla kiegyenlítését. Az APEH vizsgálat ez esetben két megállapítást tehet: Ha a „jószágot” továbbértékesítették, akkor a minőségi, mennyiségi kifogásnak már nincs helye. Az ilyen vállalkozástól azonnal be kell hajtani az ÁFÁ-t, a mulasztási bírságtól a késedelmi pótlékig..
A kamarák pedig nyújtsanak segítséget annak érdekében, hogy jogszabály mondja ki, hogy a ki nem fizetett áruk, anyagok addig a szállító tulajdonában maradjanak, amíg annak pénzügyi rendezése meg nem történt! Ugyancsak kamarai feladatnak gondolom annak koordinálását, hogy jöjjön létre egy minőségvizsgáló szervezet a minőségi kifogásokkal kapcsolatos viták eldöntésére.
Persze a probléma megoldása az lenne, ha mindenki határidőre fizetne, hiszen akkor nem lenne körbetartozás! Ebben az államnak kellene haladéktalanul élenjárnia, s több hónapos tartozásait határidőre rendeznie.
Németh Zoltán
közgazda
Ha rajtam múlna, akkor nemcsak a visszaigénylést, hanem a beszámítást is tiltanám a ki nem fizetett számlák után. A befogadó szélsebesen havi bevallóvá válna, a következő hónapban pedig áfatartozása lenne. Az sokkal rémületesebb, mint egy siránkozó alvállalkozó.
Ha rajtam múlna, már réges-régen bevezettem volna a tételes ÁFA bevallást. Az nem kifogás, hogy egy vállalkozás nem használ számítógépet. A könyvelő biztosan használ. Szoftverben ez töredék ráfordítást okoz, mint az évente ismétlődő gyökeres felforgatása a havi bér- és járulékbevallásnak, a tételes számlanyilvántartás teljesen természetes. Igen, tároló és feldolgozókapacitás ráfordítás szükséges, de még nem találtak ki ennél gyorsabban megtérülő ráfordítást. Ha be lehet szállni, én megteszem, az első éves haszonnak a ráfordításban adott arányomnak megfelelő rész tizedéért is. A számlagyárak az első hónapban lebuknának, nem évek mulva, amikor már nigériai és marokkói tulajdonosok kezében vannak, akik ráadásul nem is tudnak róla, hogy miért kaptak ingyen pénzt. Tőlünk, adózóktól.