Veszprém megyei hír- és véleményportál - indexveszprem.hu

„Ha nem követ el nagy hibát a Fidesz a választásokig, akár kétharmados többséget is nyerhet. De mégsem kormányoz majd egyedül. Ehhez azonban nem a palettán lévő pártokból kell választania, hanem a civil szférából. Ha ezt nem lépi meg, nem tudja a szükséges gazdaságpolitikai lépéseket megtenni.” (2008.03.26.)

Idézet az Index.hu portálon az Ökopolitikai Műhely szervezésében a Közgáz Egyetemen tartott vitasorozathoz írt véleményemből ( www.szignet.hu )

A fenti írásom látszik beigazolódni. Orbán Viktor a február 18-án tartott előadást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján, ahol Parragh Lászlóval, az MKIK elnökével megállapodtak abban, hogy a Fidesz, a gazdaságpolitikájának kialakításához igénybe veszi a Kamara szakértelmét. A Fidesz gazdaságpolitikája megalkotásához várható más szakmai szervezetek közreműködése is, mint a MAGOSZ, Orvosi Kamara, vagy más, szakmaiságot képviselő civil szervezetek.

A gazdaságpolitika számára meghatározó, a komparatív előnyökkel bíró mezőgazdaság, a vízkészletekkel való gazdálkodás, a gyógyturizmus, falusi turizmus, alternatív energiák (nap- és geotermikus), de az ipar területén is a szakmai szervezetekkel való szoros együttműködés! Ez a megállapodás lényegi elmozdulás annak érdekében, hogy ne csak a szűk párt-elit határozza meg a válságból való kilábalás módozatait, hanem a program komoly bázison alapuljon sikeres tervezetekké. A szakmai szervezettel való együttműködés alapján van lehetőség arra, hogy valamely párt komolyan vehető programot dolgozzon ki. Milyen alapokon álló program akár az MSZP kampánynyitóra összedobott programja, vagy a Bokros II. csomag, amelyek nélkülözik az előzetes társadalmi párbeszédet? Pontosan arra van szükség, hogy a civil szakmai szervezetek a program megírása előtt vegyenek részt a tervezetek kimunkálásában és ne egy-egy politikai csoportosulás alakítsa életünket a saját „szája íze” szerint! A gazdasági és politikai árkok betemetéséhez valamiféle társadalmi egyeszségre van szükség! Az egyeszség elmaradása a sikertelenség forrása lehet! Példaként említem a Kereskedelmi Törvényt, melyet néhány éve a minisztériumban megalkottak, elfogadtak, utána megküldték a kamarákhoz véleményezésre, amely vélemények a törvényre már semmiféle hatással nem voltak. „Olyanra” is sikerült!

Milyen módon képzelhető el a szakmai együttműködés és civil képviselet az ország gazdasági életében? Szóba jöhet egy laza, szakmai műhely-szinten létrejövő kapcsolat, azonban azt gondolom, hogy a civil szféra törvény-előkészítésbe történő bevonása elengedhetetlen feladat, erre azonban a szakmai műhelyek kevésnek bizonyulhatnak. Közismert a gazdaság tragikus állapota, az ország húszezer-milliárdot meghaladó eladósodása, a keresletzuhanás, a munkanélküliség, a vállalkozások nagyarányú csődje, stb.

Egy sikeres gazdaságpolitika csak úgy hajtható végre, ha a gazdaság szereplői partnerek lesznek a célok kijelölésében, a törvények előkészítésében és a végrehajtásában egyaránt. Ehhez tartom szükségesnek a hathatós civil részvételt. Ez a szövetkezés alapja lehet a hitelesség helyreállításának is, hiszen az új kormány szavahihetősége kiemelten fontos, mert, ha a bizalom nem erősödik meg, nincs az a gazdaságpolitika, amelyik végrehajtható lesz, és kivezető utat jelenthet a válságból! A civil szféra bevonását általánossá kell tenni az alsóbb szinteken is. Pl. a városok költségvetésének elkészítésénél, a végrehajtás ellenőrzésénél éppen ilyen fontos a területi érdekképviseletek, kamarák, egyetemi tudományos műhelyek, tervezőirodák, nagyobb adófizetők döntés-előkészítésbe való bevonása, hogy hosszabb távon a virilista szemlélet legyen úrrá a gazdaság minden területén, folyamatos betekintést nyerve a befizetett adók felhasználásáról.

Mivel kétkamarás parlamentünk nincsen, megoldásnak tartanám, hogy a hatalom korlátozza önmagát és hozzon létre egy kvázi „Felsőházat”, egy tudományos, szakértői műhelyt, ahová a fentebb említett szervezetek delegálhatják szakértőiket, akik a törvényjavaslatokat a képviselőkkel együtt, hetekkel a Parlament elé kerülését megelőzően megkaphatnák, javaslatokat, módosító indítványokat fogalmazhatnának meg. Így a törvények gondos előkészítést követően kerülnének vitára, s így kevésbé lenne szükség utólagos törvénymódosításokra, szakmailag megalapozottabbak lennének, és elkerülhetővé válnának azok az esetek, amikor a szavazás előtt egy nappal kapnak a képviselők ötszáz oldal törvényjavaslatot másnapi szavazásra! Ezért gyakorlatilag olvasatlanul mennek át fontos döntések a parlamenti szavazásokon.

A kvázi Felsőház megvalósítása előkészítése lehetne a kétkamarás parlament létrehozásának. A kvázi Felsőházat jelenleg teljesen szakmai alapokon képzelem el. A benne résztvevők nem terhelnék a költségvetést, hanem a saját költségeik terhére delegálnának szakembereket a döntések előkészítésére. Véleményem szerint a különféle szakma ágazatok ilyen feltételekkel is szívesen vennének részt a gazdaság működésének befolyásolására.

A kvázi Felsőház és a városok civil tanácsadó testületeinek létrehozása elősegítené a parlamenti és az önkormányzati képviselői létszám megfelezésének, vagy jelentős csökkentésének a lehetőségét is a következő választások kiírásáig.

Ezzel a megoldással rövid idő alatt visszaszerezhető a bizalom, s biztosítani is lehet, hogy a törvények nem változnak folytonosan és kiszámíthatóvá teszik a gazdaságpolitika irányvonalát, hiszen a szakmai szervezetek szondaként, állandó ellenőrzést gyakorolhatnának a hatalom tevékenységére.

Addig, amíg a fenti alakulat létre nem jön, fölösleges dolog a jövendő, részletekbe menő gazdaságpolitikáját elvárni a jobboldaltól, de más politikai formációktól is, mert csak a gazdaságot képviselő civil szféra bevonása után lesz erre lehetőség. Ehhez természetesen ismerni kell majd a jelenlegi gazdasági-pénzügyi valóságos helyzetet is!

Németh Zoltán
közgazda